2012. jan. 1.

Chapter 18: Sleeping in his arms...


- Én kész vagyok! – jelentettem ki.
- Akkor mindent megbeszéltünk, ugye? – nézett Bob Edre.
- Igen uram. És köszönöm, hogy elengedi Fannit. – mondta Ed udvariasan. Elbúcsúztunk és elindultunk.
- Na miről dumáltatok? Nagyon érdekes lehetett. – gúnyolódtam.
- Hát olyan apa-fiú beszélgetés volt, vagymi. Ugyanazt beszéltük át, hogy vigyáznom kell rád meg ilyenek. – mondta mosolyogva.
- Akkor oké. – mondtam, egy kicsit még feszült volt a hangulat, amíg fel nem értünk a lakásukba. Ed vitte a bőröndöm. Benyitottunk és nem várt meglepetésben volt részünk.
Liammal találtuk magunkat szembe.
- Helló, hát te? – kérdezte Ed.
- Hát én csak jöttem beszélgetni. – szegény Ed ez a második agymosása a mai napon.
- Mégis miről tudnánk mi beszélgetni? – kérdeztem.
- Mondjuk kettőtökről. – válaszolt flegmán Liam. – Edward, tudod, hogy a karrieredet kockáztatod? Egy lesifotós vagy bármi, egy sokat mondó puszi vagy kézfogás és lehúzhatjuk a rolót. – komoly hangnemre váltott – Megéri? – rám nézett – ÉRTE, megéri?
- Figyu Liam, szakadj le rólam! Mindenki szakadjon le rólam csak egy napra! Igen képzeld megéri és nem fogom bánni azt sem, ha megtudják, hogy járunk. Tudod miért? Mert elegem van. – Ed nagyon mérges volt.
- Idióta vagy Edward Grimes! Egy IDIÓTA! – háborgott Liam és egyre jobban veszekedtek.
- Nem vagyok idióta! Te sosem voltál szerelmes? Sose akartál egy percre lelassulni és szimplán jól érezni magad? SOSE?!
- Akkor legyél boldog a ribancoddal, de belegondoltál, hogy belőle, hogy lesz pénzed? SEHOGY! Elcseszed az életed! És az övét is! – Liam egyre durvábban beszélt, majd kiviharzott a lakásból.
- Ed… - mentem oda hozzá és megöleltem. – Üljünk le és mondj el mindent! Segíteni szeretnék!
- Tudni akarsz mindent? Igazán mindent? – kérdezte mérgesen, majd lassan lenyugodott. – Bocs csak ez az egész. Minden olyan fura. Egy csomó mindent nem szabad és nem élhetek úgy, mint egy normális ember. Persze imádom, amit csinálok, de ez így nem cool. A zene a mindenem és sose akarom elveszíteni Johnt, de idegesít, hogy… legszívesebben kikapcsolnám a világot. Csak egy percre. Egyetlen percre, ne legyen semmi se fontos csak az amit én akarok. – mondta, szerencsére mindent kiadott magából. Megnyugtattam, sokkal felszabadultabb lett. Fél óra alatt mintha kicserélték volna.
Teljesen felszabadult és hülyéskedtünk. Beraktuk Britney-től a Toxic-ot és arra „táncoltunk”.
- Jól nyomjuk. – mindketten szakadtunk a nevetéstől.- Te jó ég ki hív ilyenkor? – nevetett Ed tovább és elővette a mobilját.
Helló John, mizu? Itt minden oké. Nem, nem csinálunk semmi…olyat. (itt mindketten nevettünk) Liamról most ne, az egy idióta. Amúgy miért hívsz? MI? Komoly? Akkor szabad vagy? Najó, csá!
- Na mivan? – ugrottam fel a hátára.
- John szakított Kittyvel!
- Komolyan? De jó! – mondtam és pacsiztunk egyet. – Szerinted összejönnek Rékával?
- Ez kérdés? – nevette el magát. Majd megcsókolt. – Amúgy meg arra jöttem rá, hogy egy kapcsolat szex nélkül igazából csak még izgalmasabb, nem?
- Te most is arra gondolsz? – böktem nevetve oldalba – Fiúúúk…
- Mindenki szokott arra gondolni. – kezembe adott egy párnát és párnacsatázni kezdtünk. Minden csupa toll volt, pont, mint a Bad Behaviour klippjében.
- Fúú én kivagyok. – ugrott nevetve az ágyára, én is utána ugrottam. – Mennyi az idő?
- Várj, megnézem – elővettem a mobilom – ööö…éjfél van. – erre mindketten nevettünk. Majd lefeküdtünk az ágyra és egymást néztük hosszú percekig, lassan lecsukódott a szemem és elaludtam. Reggel úgy ébredtem, hogy a karja a derekam körül van. Nagyon aranyosan aludtunk. 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése