Chapter 40: Awkward Kevin is awkward

- Baba, nem akarod megnézni a szobánk? – hajolt hozzám Ed.

- De, menjünk! – válaszoltam izgatottan. Megfogta a kezem és elkezdett vezetni egy lépcsőhöz. Felmentünk, jobbra és balra volt egy-egy szoba. A bal szoba egy fürdő volt a jobb pedig Keviné, megnéztük majd tovább mentünk. Pár méter múlva a fürdő mellett volt az ő szobájuk.

- Csukd be a szemed! – mondta Edward.

- De miért? – kérdeztem vissza nevetve.

- Meglepetés! – mondta és a kezét a szememre tette. Kinyitotta az ajtót, mögöttem jött be és még mindig fogta a szemem. – Három, kettő, egy…tádám! – mondta és elvette a kezét. Egy igazi kis fiú szoba tárult elém. Volt benne egy kis galéria, vagy inkább valami szekrény, aminek az aljában voltak az ágyaik. A falak fehérek voltak és a szoba végében volt még egy íróasztal, am egy nagy ablakkal volt szemben. Egyszerű, de nagyszerű.

- Váó. – mondtam mosolyogva. – Nagyon csini.

- Ugye? – válaszolt azzal a kis cuki mosolyával és megcsókolt.

- Elég gyerekek, mi is itt vagyunk. – lépett be John és Réka nevetve.

- Amúgy hol alszunk mi? – kérdeztem.

- Hogy hol? Itt. – jött a válasz Johntól.

- De ez két egyszemélyes ágy. – mondta Ree.

- Akkor kénytelenek lesztek velünk egy ágyban aludni. – mondta viccesen Ed. – Mostantól a szobába a belépő egy ruhadarab levétele.

- Haha, de komolyan. – nevettem.

- Komolyan mondta. – közölte John, mire elnevettük magunkat. Réka és John lementek, mi meg fent maradtunk.

- Na mihez van kedved? – lépett hozzám a szőke hercegem.

- Szerintem tudod. – mondtam és lelöktem az ágyára majd megcsókoltam. Nagyon tetszett neki, így fordultunk egyet. Ő volt felül. Tovább csókolóztunk és levette a pólóm, majd én az övét is.

- Ezt nem kéne. – mondta mosolyogva, majd megint megcsókolt.

- De nem ám. – válaszoltam és elkezdte levenni a gatyám, majd a sajátját. Így birkóztunk egymással az ágyon, mikor…

- Gyerekek! – nyitott be Kevin. A frászt hozta ránk, gyorsan elugrottunk egymástól és magunkra húztuk a takarót. – Mindjárt ka – észrevett minket – Ti mi a fenét csináltok? – lépett közelebb hozzánk vigyorogva.

- Semmit, semmit. – motyogtuk egyszerre.

- Tudtam, hogy lesz ma valami, de nem hittem, hogy öt perccel a hazaérkezésünk után. – mondta röhögve és sarkon fordult és becsukta maga után az ajtót.

- Hát ez kínos volt. – mondta Edward nevetve.

- Kicsit. – válaszoltam vigyorogva. Gyorsan felkaptuk a ruháink és lementünk a többiekhez. Vacsoráznunk és mondanom sem kell, hogy Kevin hogyan nézett ránk. 

John (a fiúk apja) nagyon kedves volt. Mondta, hogy bármivel áll a szolgálatunkra és nagyon örül nekünk.

- Szerintem csak kotonokkal lehetnél a szolgálatukra. – mondta röhögve Kevin, mire Ed oldalba vágta, Susanna meg leszidta. Olyan jó fej az a család…mintha ezer éve ismerném őket. Vacsora után a szülők tévét néztek, mi és Johnék pedig felmentünk. A John fürdött, Ed hozott nekünk egy plusz matracot, ha nem lenne kényelmes az ágy. John és Réka még fürdés után elmentek egy gyorsan kutyát sétáltatni, bár már javában esteledett. Edward elment fürdeni, úgy gondoltam, hogy akkor telefonálok egyet anyuméknak.

A telefonom viszont sehol sem volt, megnéztem minden táskában, de egyszerűen eltűnt. Edwardé viszont megvolt, úgyhogy gondoltam amíg fürdik megcsörgetem a mobilom...