Lementem egy boltba, vettem tojást, lisztet, cukrot és még pár dolgot. Meglepetés palacsintát akartam készíteni. Már fizettem és indultam volna vissza, amikor egy fekete geep fékezett le a fiúk lakása előtt, majd Liam szállt ki belőle. Hirtelen lefagytam és előkaptam a telefonom. Írtam egy sms-t Ednek, hogy szóljon mikor végez náluk Liam, hogy nyugodtan felmehessek, mire csak ennyit válaszolt: Gyere nyugodtan, nem lesz baj. Oké, ha ő mondja – gondoltam. Lassan elindultam felfelé, majd benyitottam.
- Helló. – mondtam, majd amint beléptem a nappaliba (nagyzacskókkal) Liamot pillantottam meg, akinek az arcán erőltetett mosoly volt.
- Olyan rég láttalak? Hogy vagy mindig? – jött oda hozzám nyájasan és mondani akart valamit, de Ed is belépett a szobába.
- Helló, na mi jót vettél? – nézte kíváncsian a zacskókat
- Majd meglátod. – nevettem és csörögni kezdett a telóm. Ree keresett.
Hali!- Heló, hát te hol vagy?-A fiúknál… - Úristen és nincs baj?- Nem, minden oké. Épp meglepi reggelit készítek.- Átmehetek?- (Edwardra néztem és eltátogtam neki, hogy mit akar Ree amire hevesen bólogatni kezdett) Aha, csak hozz serpenyőt. (mondtam, mire Ed értetlenkedve nézett rám) Najó, puszi!
- Serpenyőt? Te jó ég… - fogta a fejét Ed miközben egyre csak nevetett. – Azért ne gyújts fel semmit!
- Én nem ígérhetek semmit. – kacsintottam.
Elkezdtem főzni. Először a hozzávalókat kevertem össze és mindent sorjában. Nem sokkal később megérkezett Réka is aki elhozta a kért serpenyőt, majd Eddel és Johnnal kezdett beszélgetni. Pár perc múlva Réka és John jött be a konyhába, miközben Liam (szerencsére) elment.
- Minek van ilyen illata? – néztek össze, majd elkerekedett a szemük, amikor látták, hogy épp palacsintákat dobálok és próbálom (több-kevesebb sikerrel) megsütni őket.
- Nane, te palacsintát csinálsz? – mosolyogtak.
- Nem, tudod ez a borjúpástétom legújabb verziója. – nevettem el magam. – Mindjárt kész.
Ők helyet foglaltak és megterítettek én meg reménykedtem, hogy ehető lett.
- Ed hol van? – érdeklődtem.
- Valahol ott. – mutatott egy ajtóra John.
- Annyira bírom, hogy ilyen segítőkész vagy. – öltöttem ki rá a nyelvem. Majd elindultam az ajtó felé. Benyitottam és megpillantottam Edwardot, aki épp hajat szárított. Odamentem hozzá.
- Kész a meglepi.
- Elárulod végre, hogy mit csináltál? Légy szi... – és adott egy puszit, ahogy hozzámért a vizes haja kellemesen kirázott a hideg.
- Nem mondom meg, gyere enni – közöltem és a kezénél kezdve kivonszoltam a szobájából a konyháig.
- Palacsinta? – szagolt bele a levegőbe- PALACSINTA! – nevetett, amikor meglátta a nagy tál finomságot az asztalon.
- Te Ed, tudom, hogy nem aktuális, de Fanni tud valamit. – bólogatott elismerőn John egy palacsintát majszolva.
- Mostantól te csinálod a vacsorát! – bökött meg Ree. Én is vettem kettőt és szépen megettem.
- Ízlik? – néztem Edre, bár hülye kérdés volt, mert épp evett egyet.
- Nagyon. – jelentette ki.
Végre hosszú idő óta úgy éreztem, hogy minden rendben. Ezen túl a legvadabb álmaim teljesülnek: Londonban vagyok a legjobb barátnőmmel, két világsztárral és úgy éreztem, hogy nagyon alakul valami. Ezen kívül még egy dolgon kattogtam: a közelgő szülinapomon, 15 leszek. Hűha! Ha valaki 15 lesz, akkor egy új „időszámítás” kezdődik. Végre kiléphet a „kicsi vagy” szerepből, aminek nagyon örültem. A közelgő nagyon közelgő volt, két hónap…akkor már nem leszek itt és nem leszek Edwarddal, ettől szomorú lettem, de megmagyaráztam magamnak: a mának élj és még vele vagy. Használd ki.
Nemsokára mindenki befejezte az evést Ed még elment a fürdőbe, Ree pedig körülnézett a lakásban. Johnnal kezdtem beszélgetni:
- Szóval, hogy bírod a sztárságot?
- Imádom, bár van árny oldala, de ettől eltekintve… - mondta mosolyogva. – Most én kérdezek…Ti Eddel most…?
- Járunk-e? Kitűnő kérdés, ezt én is szeretném tudni. – nevettünk
- Eddig nagyon tartotta magát a „nekem márpedig nem lesz barátnőm” és a „munkám a legfontosabb” elvhez. Fura, hogy most kivételt tett veled.
- Hát nem tudom… És mi van a turnékkal?
- Egész október és november turné időszak. – közölte gondterhelten. – Nehéz, de lenyomjuk.
- Nem úgy volt, hogy azt utolsó turné-nap nemsokára…olyan 4-5 hét múlva lesz? – néztem kigúvadt szemekkel
- Az az eurpópai turné, de Young Love turné is lesz. – lehajtotta a fejét, majd felnézett. – És veletek milesz addig? – oké, közölnöm kell velük, hogy sulink van és haza fogunk utazni. Vettem egy nagy levegőt...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése